A magyar államnak, gazdaságnak és társadalomnak, az egész országnak óriási szüksége van uniós forrásokra. A 2027-ig elérhető mintegy 40 milliárd euró fejlesztési támogatás nagyobb része mégis vissza van tartva.
Ennek oka a rendszerszintű korrupció, szakpolitikai hiányosságok, valamint egy sor alapvető jog sérelme.
Most bemutatjuk, miért és hogyan vannak befagyasztva az uniós támogatásaink. Ahogyan azt is, mik kellenek ahhoz, hogy végre jöhessenek a pénzek.
A Magyar Helsinki Bizottság bemutatja:
Eltékozolt lehetőségek. Befagyasztott uniós források Magyarországnak
A magyar államnak, gazdaságnak és társadalomnak, az egész országnak óriási szüksége van uniós forrásokra. A 2027-ig elérhető mintegy 40 milliárd euró fejlesztési támogatás nagyobb része mégis vissza van tartva.
Ennek oka a rendszerszintű korrupció, szakpolitikai hiányosságok, valamint egy sor alapvető jog sérelme.
Nem „Brüsszelt” vagy az Európai Uniót kell tehát hibáztatni a pénzek elmaradásáért, hanem a kormányt.
Most bemutatjuk, miért és hogyan vannak befagyasztva az uniós támogatásaink. Ahogyan azt is, mik kellenek ahhoz, hogy végre jöhessenek a pénzek.
aaaa
A Magyar Helsinki Bizottság bemutatja:
Eltékozolt lehetőségek. Befagyasztott uniós források Magyarországnak
A 2021-2027-es európai uniós költségvetésből, konkrétabban a kohéziós és egyéb alapokból, valamint a Helyreállítási Eszközből (RRF) összesen 21,8 milliárd eurót, azaz több mint 8 300 milliárd forintot tartanak vissza, fagyasztottak be. Így az érintett uniós alapokból és az említett helyreállítási eszközből folyósított támogatások nagyobbik része továbbra sem érkezhet Magyarországra.
Milyen eljárásokban zárolták az uniós támogatásokat?
A pénzcsapokat az uniós jog által meghatározott, minden tagállamra vonatkozó eljárásokat követve zárták el, és úgy is fogják újranyitni.
A pénzek visszatartása három uniós eljárásra vezethető vissza:
az úgynevezett feltételességi rendeletre;
az EU többéves költségvetéséből finanszírozott kohéziós és egyéb alapokra vonatkozó közös rendelkezésekre;
valamint a Helyreállítási Eszközről szóló rendeletre.
Hogyan lehetne feloldani a befagyasztott forrásokat?
A befagyasztott támogatások feloldásának feltétele egy sor korrupcióellenes és jogállamisági korrekciós intézkedés teljesítése. A korrupcióellenes, jogállamisági és alapjogi problémák azonosításában és az ezekből következő uniós intézkedések megállapításában két EU-s alapintézmény, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kapott szerepet. A korrekciós intézkedések végrehajtása esetén szintén e két intézmény tudja feloldani a befagyasztásokat.
Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy az egyes korrekciós intézkedések végrehajtásával hogyan lehetne az összes visszatartott uniós támogatást felszabadítani. (1) Ehhez biztosítani kell a bíróságok politikai befolyástól mentes működését. (2) Végre kell hajtani a magyar kormány által vállalt 17 korrupcióellenes intézkedést a feltételességi eljárás keretében. (3) Biztosítani kell a tudomány szabadságát a privatizált egyetemeken, vissza kell vonni a homofób „propagandatörvény” jogsértő rendelkezéseit és biztosítani kell a menedékjogot. (4) Ezenfelül pedig megfelelő szintre kell hozni egy sor állami szolgáltatás szakpolitikai tervezését.
Miből áll össze a magyar uniós költségvetés?
Magyarország a 2021-2027-es költségvetési időszakban nyolc uniós alapból összesen 22 milliárd euró támogatásra jogosult. A támogatások felhasználásáról rendelkező magyar terv 10 + 1 operatív programból áll össze. Ezek a programok fejlesztési területenként meghatározzák az elérendő célokat, a szükséges reformokat és a pénzügyi támogatás mértékét:
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP PLUSZ)
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP PLUSZ)
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP PLUSZ)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP PLUSZ)
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP PLUSZ)
Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP PLUSZ)
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP PLUSZ)
Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMMIA PLUSZ)
Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz Program (HAVE PLUSZ)
Belső Biztonsági Alap (BBA PLUSZ)
Végrehajtási Operatív Program Plusz (VOP PLUSZ)
A magyar programok közül a legtöbb EU-s pénzt a GINOP PLUSZ tartalmazza, csaknem 5 milliárd eurót, míg a legkisebb program, a MAHOP PLUSZ, csupán 37 millió euróval. A VOP PLUSZ a többi programmal ellentétben nem irányoz elő tematikus fejlesztési célt, forrásai az egyes programok végrehajtásáért felelős állami szervek, fejlesztésére fordíthatók.
Az egyes operatív programok a nagyobb szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódóan úgynevezett egyedi célkitűzéseket tartalmaznak.
Például az EFOP PLUSZ, amely a köznevelés, valamint a szociális ellátás fejlesztési tervét tartalmazza, 8 egyedi célkitűzésből épül fel. Ezek közül van, amelyik a romák társadalmi felzárkóztatását célozza, van, amelyik a gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzetét javítja, és ebben az operatív programban szerepel a pedagógusok átlagbérének növelése is.
A "közös rendelkezések" alapján befagyasztott pénzek
A nyolc uniós pénzügyi alapot érintő úgynevezett közös rendelkezésekről szóló rendelet értelmében a támogatások lehívása bizonyos előfeltételek teljesítésétől függ. A programok összes egyedi célkitűzésénél biztosítani kell, hogy a fejlesztés megvalósítása során nem sérülnek az Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok, ezenfelül pedig szakpolitikai előfeltételeknek is meg kell felelni.
Az Európai Bizottság értékeli és jóváhagyja a tagállamok által benyújtott programokat, adott esetben pedig feltünteti, hogy az alapjogi, valamint szakpolitikai előfeltételek mely egyedi célkitűzés(ek)nél nem teljesülnek. Amennyiben egy jogsértés kapcsolatba hozható egy egyedi célkitűzéssel, akkor vonatkozásában uniós támogatás nem igényelhető.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a hazai bíróságok nem képesek biztosítani a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való alapjogot. Független bíróságok nélkül pedig nem garantálható az uniós jog megfelelő alkalmazása, így a Chartának való megfelelés sem. Ennek eredményeképpen az összes operatív program összes egyedi célkitűzését érintette az azonosított Charta-sérelem. Ez alól kivételt képezett a VOP PLUSZ, amely nem tartalmaz valódi fejlesztési célt és ahhoz tartozó egyedi célkitűzéseket.
Az igazságszolgáltatás problémáinak orvoslásáig 21,3 milliárd eurót fagyasztottak be. A források feloldásáért Magyarországnak négy területen kellett megerősítenie a bíróságok függetlenségének garanciáit:
A bírák önigazgatási szervének, az Országos Bírói Tanácsnak megerősítése az Országos Bírósági Hivatal, valamint a Kúria elnökének ellensúlyozása érdekében.
A Kúria függetlenségének erősítése.
A közhatalmi szervek azon jogának megszüntetése, hogy az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassák a jogerős bírósági határozatokat.
A magyar bírák azon jogának megfelelő biztosítása, hogy az Európai Unió Bírósága elé előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszenek.
Az Országgyűlés 2023. május 3-án fogadta el a bíróságok függetlenségét megerősíteni hivatott törvényt, amelyet a kormány 2023 júliusában nyújtott be az Európai Bizottságnak értékelésre. Végül a Bizottság 2023. december 13-án jóváhagyta a magyar igazságszolgáltatási reformot. Így a minden releváns operatív programot átfogó módon érintő befagyasztási ok megszűnt.
Az igazságszolgáltatási reform jóváhagyásával csak azon források szabadultak fel, amelyek további problémák miatt nem kerültek korábban zárolásra. Ezzel Magyarország 8,8 milliárd euró támogatáshoz jutott.
További befagyasztási okok
Az uniós költségvetési források legnagyobb része azért került visszatartásra, mert Magyarország nem biztosítja megfelelően az Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogokat. A jogsértések (az orvosolt igazságszolgáltatási problémák mellett) három területet érintenek:
A tudomány szabadsága sérül azokon a magyar egyetemeken, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn
A szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogait sértik a „gyermekvédelmi törvény” (a „propagandatörvény”) rendelkezései.
A magyar menekültügyi rendszer nem biztosítja a menedékhez való jogot az arra jogosultak számára.
Az e három területen fennálló jogsértések miatt 2,7 milliárd euró továbbra is zárolva maradt.
A magyar kormány eddig semmilyen jelzést nem tett az Európai Bizottságnak az azonosított problémák kezeléséről.
A tudomány szabadsága (Charta 13. cikk):
Az Európai Bizottság megállapította, hogy azokon az egyetemeken, amelyek fenntartását közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át, nem érvényesül a tudomány szabadsága. A kormány által kinevezett kuratóriumi tagok ugyanis olyan kiterjedt kontrollt gyakorolnak az egyetemek tudományos közössége felett, amely alkalmas például az oktatói kinevezések, a tananyag, a kutatási projektek és publikációs témák közvetlen politikai befolyásolására.
Ez a probléma kapcsolatba hozható a GINOP PLUSZ és a DIMOP PLUSZ azon egyedi célkitűzéseivelm, amelyek a felsőoktatási intézmények fejlesztését irányozzák elő.
Felsőoktatási intézmények kutatási és fejlesztési kapacitásait erősítő programok (RSO1.1)
Kis- és közepes vállalkozások munkavállalóinak készségfejlesztését célzó képzések biztosítása felsőoktatási intézmények részvételével (RSO1.4)
DIMOP PLUSZ:
Hazai vállalkozások és felsőoktatási intézmények által közösen megvalósított kutatási és fejlesztési tevékenységeinek támogatása (DRSO1.1)
A tudomány szabadságának visszaállításáig 1,95 milliárd euró marad zárolva.
Szexuális kisebbségekhez tartozó emberek jogai (Charta 1., 7., 11., 21. cikkei):
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a 2021 júniusában elfogadott „gyermekvédelmi törvény” (a homofób „propagandatörvény”) sérti a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi méltósághoz, a magánélet védelméhez, a gondolat és lelkiismeret szabadságához, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogát azáltal, hogy a törvény tiltja a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés és a homoszexualitás ábrázolását 18 éven aluliaknak szánt kiadványokban vagy szexuális felvilágosító képzéseken.
Az Európai Bizottság a propagandatörvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar állammal szemben, amely jelenleg is folyamatban van az Európai Unió Bírósága előtt.
Ez a probléma kapcsolatba hozható a GINOP PLUSZ, EFOP PLUSZ és DIMOP PLUSZ azon egyedi célkitűzéseivel, amelyek közoktatásban részt vevő gyermekek fejlesztését irányozzák elő.
GINOP PLUSZ:
Oktatói továbbképzés szakiskolákban, valamint digitális tananyag fejlesztése és karriertanácsadási rendszer létrehozása szakképzésben tanulók számára (ESO4.5)
EFOP PLUSZ:
Hátrányos helyzetű gyermekek oktatási integrációjának erősítését szolgáló programok (EESO4.11)
Szülők és nevelőszülők kompetencia fejlesztését, valamint a szociális és gyermekvédelmi rendszerben dolgozók képzését szolgáló programok (EESO4.6)
DIMOP PLUSZ:
A digitális oktatási formák szélesítése a közoktatásban, digitális tananyagfejlesztés, valamint a tanulók digitális kompetenciáinak erősítése (DESO4.5)
A szexuális kisebbséghez tartozók jogainak visszaállításáig 700 millió euró marad zárolva.
A menedékjog (Charta 18. cikk):
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar állam nem biztosítja a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést az arra jogosultaknak. Három konkrét jogsértést azonosítottak:
Az Európai Unió Bíróság ítélete 2020 decemberében kimondta, hogy EU-s jogot sért a magyar rendőrség gyakorlata, hogy minden külföldi állampolgárt, aki jogalap nélkül tartózkodik az ország területén, egyéni körülményeinek bármiféle mérlegelése nélkül, azonnal és jogorvoslati lehetőség nélkül kényszerít vissza Szerbiába. Ez a jogsértő gyakorlat elzárja a menekülőket a menekültügyi eljárástól, és szembemegy a kollektív kiutasítás tilalmával. A gyakorlat az uniós bíróság ítélete óta mit sem változott.
Az Európai Unió Bíróságának egy másik ítélete 2021 novemberében megállapította, hogy a civilellenes „Stop Soros törvénycsomag” rendelkezése, amely kriminalizálja a menedékkérőknek nyújtott segítséget, sérti a menekülők menedékhez való jogát.
Az Európai Bizottság emellett azt is megállapította, hogy a magyar „követségi rendszer”, amely alapján a menekülő kizárólag az ország területén kívül, Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén kezdeményezheti a menekültügyi eljárást, közvetlenül sérti a menedékhez való jogot. Azt, hogy a követségi eljárás szembemegy a vonatkozó uniós joggal, az Európai Unió Bírósága 2023 júniusában mondta ki ítéletében.
A menekülők alapvető jogainak sérelme kapcsolatba hozható az MMIA PLUSZ azon két egyedi célkitűzésével, amelyek a közös európai menekültügy rendszerhez való hozzájárulást, valamint az irreguláris migráció kezelését célozzák:
MMIA PLUSZ:
A közös európai menekültügyi rendszerhez való hozzájárulás (SOM1)
Irreguláris migráció kezelése (SOM3)
A menekülők emberi jogainak visszaállításáig 34 millió euró marad zárolva.
Szakpolitikai feljogosító feltételek (TEC)
A 2021-2027-es magyar programoknál az Európai Bizottság 11 esetben állapította meg a szakpolitikai előfeltételek (TEC) hiányát és (a bírósági probléma mellett) további 3 területen azonosította a Charta sérelmét. Ez azt jelenti, hogy a programok egyedi célkitűzései közül 23-at blokkol szakpolitikai hiányosság (narancs), 5-öt jogsértés (kék) és szintén 5 esetben mindkét probléma fennáll (magenta).
Az, hogy a kormány nem hívhat le uniós forrásokat az érintett célok megvalósítására, nem azt jelenti, hogy az ország uniós költségvetési tervében foglalt fejlesztések nem történnek meg. Ezeket az elfogadott tervek szerint meg kell valósítani a magyar költségvetés terhére, az Unió pedig sikeres korrekció esetén utólag megtéríti a beruházásokat.
Azért, mert Magyarország 11 területen nem teljesíti a támogatások felhasználásához szükséges szakpolitikai előfeltételeket (TEC), összesen 9,6 milliárd euró van befagyasztva.
A pénzek lehívásához a következő területeken kell az állami stratégiaalkotást magasabb szintre emelni:
Lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújítása (TEC2.1)
Az energiaágazat irányítása (TEC2.2)
Ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházások (TEC2.5)
Hulladékgazdálkodás (TEC2.6)
Átfogó közlekedéstervezés (TEC3.1)
A munkaerőpiac alakítása (TEC4.1)
A nemek közötti egyenlőség előmozdítása (TEC4.2)
Az oktatási és képzési rendszer fejlesztése (TEC4.3)
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység csökkentése (TEC4.4)
A romák befogadásának előmozdítása (TEC4.5)
Az egészségügy és a tartós ápolás-gondozási rendszer fejlesztése (TEC4.6)
Nem teljesülő szakpolitikai feljogosító feltételek (TEC):
Szakpolitikai keret a lakóépületek és a nem lakáscélú épületek energiahatékonyság céljából történő felújítására (TEC2.1)
A szakpolitikai keret hiánya 3 operatív program egy-egy egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre Magyarország addig nem hívhat le uniós forrást, ameddig nem készül az épületek energiahatékonysági felújítására vonatkozó stratégia.
TOP PLUSZ:
Helyi önkormányzatok épületállományának energiahatékonysági felújítása (RSO2.1)
KEHOP PLUSZ:
Nem önkormányzati tulajdonú középületek, lakó- és nem lakás célú épületek energiahatékonysági felújítása (KRSO2.1)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 1,15 milliárd euró marad befagyasztva.
Szakpolitikai keret az energiaágazat irányítására (TEC2.2)
Az szakpolitikai keret hiánya három operatív program öt egyedi célkitűzését érinti, amelyekből hármat a lakóépületek energiahatékonysági fejlesztését szolgáló szakpolitikai keret hiánya is blokkol. Ezekre a fejlesztésekre addig nem hívható le uniós forrást, ameddig nem készül az energiaszektor irányítására vonatkozó stratégia.
TOP PLUSZ:
Helyi önkormányzatok épületállományának energiahatékonysági felújítása (RSO2.1)
Helyi önkormányzatok épületállományának megújuló energiaforrásokkal való ellátása (RSO2.2)
KEHOP PLUSZ:
Nem önkormányzati tulajdonú középületek, lakó- és nem lakás célú épületek energiahatékonysági felújítása (KRSO2.1)
Nem önkormányzati tulajdonú középületek, lakó- és nem lakás célú épületek megújuló energiaforrásokkal való ellátása (KRSO2.2)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 1,73 milliárd euró marad befagyasztva.
Naprakész tervezés az ivóvíz- és szennyvízágazatokban szükséges beruházásokról (TEC2.5)
A szakpolitikai előfeltétel hiánya a KEHOP egy egyedi célkitűzését érinti. Erre a fejlesztésre Magyarország addig nem hívhat le uniós forrást, ameddig nem lesz szakmaibb a vízgazdálkodás állami tervezése.
KEHOP PLUSZ:
A szennyvíz- és ivóvízhálózat fejlesztése, vízgyűjtő rendszerek létrehozása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében (RSO2.5)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 550 millió euró marad befagyasztva.
Naprakész tervezés a hulladékgazdálkodás területén (TEC2.6)
A szakpolitikai előfeltétel hiánya két operatív program egy-egy egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem hívható le uniós forrás, ameddig nem lesz szakmaibb a hulladékgazdálkodás állami tervezése.
KEHOP PLUSZ:
A szelektív hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése (RSO2.6)
DIMOP PLUSZ:
A szelektív hulladékgazdálkodási rendszer megújításához szükséges informatikai fejlesztések (DRSO2.6)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 258 millió euró marad befagyasztva.
Átfogó közlekedéstervezés (TEC3.1)
A szakpolitikai előfeltétel hiánya az IKOP két egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem lehet uniós támogatást lehívni, ameddig nem lesz szakmaibb a közlekedésfejlesztés állami tervezése.
IKOP PLUSZ:
Vasútvonalak korszerűsítése és villamosítása (RSO3.1)
Kerékpáros infrastruktúra fejlesztése (RSO3.2)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 1,76 milliárd euró marad befagyasztva
Szakpolitikai keret a munkaerőpiac alakítására (TEC4.1)
A szakpolitikai keret hiánya a GINOP egy egyedi célkitűzését érinti. Erre a fejlesztésre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig a foglalkoztatáspolitika állami tervezése nem lesz szakmaibb.
GINOP PLUSZ:
Az inaktívak és álláskeresők elhelyezkedését támogató képzések megvalósítása, a kormányhivatalok fejlesztése foglalkoztatáspolitikai területen (ESO4.1)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 341 millió euró marad befagyasztva.
A nemek közötti egyenlőséget célzó szakpolitikai keret (TEC4.2)
A szakpolitikai keret hiánya az EFOP egy egyedi célkitűzését érinti. Erre a fejlesztésre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig a nők munkaerő-piaci és magánéleti támogatásának állami tervezése nem lesz szakmaibb.
EFOP PLUSZ:
Munkahelyi bölcsődei szolgáltatások biztosítása, beleértve az önkormányzatokat is. Hallgatói jogviszonnyal rendelkező kisgyermeket nevelő szülők támogatása (ESO4.3)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 29 millió euró marad befagyasztva.
Az oktatási és képzési rendszer minden szintjét felölelő szakpolitikai keret (TEC4.3)
A szakpolitikai keret hiánya három operatív program összesen hat egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig az állami oktatáspolitika tervezése nem lesz szakmaibb.
GINOP PLUSZ:
A szakképzési rendszer fejlesztése (RSO4.2)
Hátrányos helyzetű tanulókat segítő programok megvalósítása a felsőoktatás és a szakképzés területén (ESO4.6)
EFOP PLUSZ:
A köznevelésben dolgozó pedagógusok átlagbérének növelésével a bérszínvonal tartós rendezése (EESO4.5)
A digitális oktatás infrastruktúrájának fejlesztése (ESO4.7)
A lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztése felnőttképzés révén (DESO4.5)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 3,3 milliárd euró marad befagyasztva, beleértve a tanárok bérfejlesztésére elkülönített támogatásokat.
A társadalmi befogadásra és a szegénység csökkentésére irányuló szakpolitikai keret (TEC4.4)
A szakpolitikai keret hiánya két operatív program egy-egy egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig az állami szociálpolitika tervezése nem lesz szakmaibb.
TOP PLUSZ:
Helyi szociális alapszolgáltatások fejlesztése (ESO4.8)
EFOP PLUSZ:
Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának fejlesztése, különös tekintettel a romákra (EESO4.8)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 793 millió euró marad befagyasztva
A romák befogadására vonatkozó szakpolitikai keret (TEC4.5)
A szakpolitikai keret hiánya két operatív program egy-egy egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig a romák integrációját szolgáló állami intézkedések megtervezése nem lesz szakmaibb.
TOP PLUSZ:
Marginalizált közösségek, a romák társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítása közösségfejlesztés, integrációs programok, infrastrukturális fejlesztések révén (ESO4.10)
EFOP PLUSZ:
Szegregált helyzetben élő emberek helyzetének komplex javítása (EESO4.10)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 89 millió euró marad befagyasztva.
Az egészségügyre és tartós ápolás-gondozásra vonatkozó szakpolitikai keret (TEC4.6)
A szakpolitikai keret hiánya két operatív program összesen három egyedi célkitűzését érinti. Ezekre a fejlesztésekre addig nem lehet uniós pénzt lehívni, ameddig az egészségügy fejlesztésének állami tervezése nem lesz szakmaibb.
TOP PLUSZ:
A szociális ellátásban dolgozók helyzetének javítása képzések, illetve mobilitási- és lakhatási támogatások révén (RSO4.5)
Az egészségügy infrastrukturális fejlesztése (ESO4.11)
EFOP PLUSZ:
Fogyatékossággal élő személyeknek, pszichiátriai betegeknek, időseknek, valamint hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése (EESO4.11)
A szakpolitikai előfeltétel teljesítéséig 407 millió euró marad befagyasztva.
Feltételességi eljárás
A Tanács 2022. decemberi döntésével az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében addig zárolta a Magyarországnak szánt pénzeket, amíg a kormány nem orvosolja a feltételességi eljárás keretében azonosított korrupciós problémákat. Ehhez 17, a magyar kormány vállalt korrekciós intézkedést kell végrehajtani.
A kormánynak háromhavonta be kell számolnia az Európai Bizottságnak a reformok végrehajtásának helyzetéről. Ezenkívül a magyar fél bármikor értesítheti a Bizottságot arról, hogy a korrekciós intézkedéseket végrehajtotta.
A Bizottság értékeli a kormány intézkedéseit, és javaslatot terjeszt a Tanács elé az eljárás megszüntetéséről, illetve a pénzügyi intézkedések mérsékléséről vagy fenntartásáról. A tagállamok miniszterei ezek alapján döntenek.
Jelen állapot szerint a kormány még nem hajtotta végre a vállalt reformokat. Ennek értelmében a közbeszerzéseknek legnagyobb mértékben kitett és a közös rendelkezésekről szóló rendelettel érintett alapokból finanszírozott 3 magyar operatív program, a TOP PUSZ (terület- és településfejlesztés) a KEHOP PLUSZ (környezet és energiahatékonyság) és az IKOP PLUSZ (közlekedésfejlesztés) támogatásainak 55%-át nem hívhatja le a magyar kormány.
Ezen felül pedig a tanácsi döntés megtiltott minden olyan uniós pénzügyi kifizetést, amelynek kedvezményezettje közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. (Ilyen a hazai egyetemek túlnyomó többsége.) Ez utóbbi intézkedés nem csupán az uniós költségvetési alapok támogatásaira vonatkozik, de az Európai Bizottság saját pénzügyi transzfereire is. Ide tartoznak többek között az ERASMUS mobilitási támogatások és a Horizon kutatási források is.
A korrupcióellenes intézkedések végrehajtásáig 6,3 milliárd euró marad befagyasztva.
A Helyreállítási Eszköz
A többéves EU-s költségvetés támogatásain túl a tagállamok a COVID-járvány okozta gazdasági válság kezelésére létrehozott helyreállítási eszköz) forrásaiból is részesedhetnek. Ehhez létre kell hozni egy nemzeti tervet, amely a helyreállítási forrásokból finanszírozott fejlesztéseket tartalmazza.
Magyarország Helyreállítási Tervét 2022. november 30-án hagyta jóvá az Európai Bizottság, majd a Tanács december 15-én fogadta azt el.
A Helyreállítási Terv egy olyan reformfolyamatot irányoz elő, amelynek eredménye egy ellenállóbb, fenntarthatóbb, zöldebb és digitálisabb gazdaság. A reformok 9 területet érintenek::
Demográfia és közoktatás
Versenyképes munkaerő
Felzárkózó települések
Vízgazdálkodás
Környezetbarát közlekedés
Fenntartható energiafogyasztás
A hulladék újrahasznosítása
Egészségügy
Jó kormányzás
A Helyreállítási Tervben felvázolt reformfolyamat során úgynevezett mérföldköveket, valamint célokat kell teljesíteni. A Bizottság a teljesített mérföldkövek és célok alapján folyósítja a helyreállítási forrásokat.
A fejlesztések megvalósítására Magyarország 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra , valamint 3,9 milliárd kedvezményes hitelre jogosult. Ezentúl pedig az eredeti támogatási összeg kiegészült egy további, 700 millió eurós csomaggal, amelyet az orosz energiabehozatal kiváltására lehet felhasználni (REPowerEU).
A helyreállítási reform végrehajtására 2026. augusztus 31-ig van lehetőség.
Az országban tapasztalható rendszerszintű korrupció és a bíróságok független működésébe való beavatkozások miatt Magyarország Helyreállítási Terve a szakpolitikai mérföldköveken és célkitűzéseken túl 27, úgynevezett "szupermérföldkövet" is tartalmaz, amelyek elérése a helyreállítási források lehívásának előfeltétele.
A "szupermérföldkövek" az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó reformcélok, amelyek a bíróságok független működését és a korrupcióellenes rendszer hatékonyságát hivatottak biztosítani.
A 27 szupermérföldkő eléréséig 9,5 milliárd euró marad zárolva.
Milyen uniós rendeletek alapozzák meg a visszatartásokat?
Feltételességi eljárás:
A feltételességi eljárás új uniós eszköz, amit eddig kizárólag Magyarországgal szemben alkalmaztak. Célja az Unió költségvetésének védelme akkor, ha a jogállamiság sérelme valamely tagállamban közvetlenül veszélyezteti az Unió pénzügyi érdekeit, vagy ennek kockázata komolyan fennáll.
A zárolt források a Tanács határozatának évétől számított két év után végleg elvesznek az érintett tagállam számára. Ez Magyarország esetében 2024 decemberében lenne.
Tudj meg többet!
Közös rendelkezések:
Az Unió hétéves költségvetése támogatásai legnagyobb részt nyolc pénzügyi alapból származnak. Az alapok működésére azonos szabályok vonatkoznak, amelyeket az úgynevezett közös rendelkezésekről szóló rendelet tartalmaz.
A közös rendelkezések lényege, hogy az egyedi célkitűzések finanszírozására kötelező előfeltételeket állapítanak meg. Valamennyi egyedi célkitűzésnél garantálni kell például, hogy a fejlesztés megvalósítása során nem sérülnek az Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogok. Három alapnál (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap Plusz, Kohéziós Alap) az egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó konkrét szakpolitikai feltételeknek is meg kell felelni. Az Európai Bizottság értékeli és jóváhagyja a tagállamok által benyújtott programokat, adott esetben pedig feltünteti, hogy az előfeltételek mely egyedi célkitűzés(ek)nél nem teljesülnek.
A mi esetünkben a Bizottság tizenegyesetben állapította meg a szakpolitikai előfeltételek hiányát és négy területen azonosította az Unió Alapjogi Chartájának sérelmét.
Tudj meg többet!
A kormány kifizetési kérelmeit a Bizottság csak akkor teljesíti, ha az adott egyedi célkitűzéshez kapcsolódó alapjogi és szakpolitikai feltételek maradéktalanul teljesülnek.
Tudj meg többet!
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF):
Az Unió 2021-ben hozta létre a helyreállítási alapot, amely a COVID-járvány okozta válság utáni helyreállítás központi eszköze. Az eszköz célja az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása, illetve a tagállamok ellenálló képességének és növekedési potenciáljának javítása. A helyreállítási támogatásokat hat fő területen, pl. zöld átállás, digitális transzformáció, társadalmi és területi kohézió lehet felhasználni.
A tagállamok Helyreállítási Terveit az Európai Bizottság értékeli, és pozitív elbírálás esetén javaslatot terjeszt a Tanács elé annak elfogadására. A Helyreállítási Terv végrehajtásának előfeltétele, hogy az adott tagállam garantálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, tehát hatékonyan lépjen fel a korrupció ellen, tartson fenn tisztességes közbeszerzési rendszert és garantálja a bírói függetlenséget.
Magyarországnak van már elfogadott nemzeti terve, de korrupciós gondok miatt a szükséges reformok végrehajtásáig a teljes összeg zárolva marad.
Milyen lépések vezettek az uniós pénzek visszatartásához?
2020. december 16.
Az Európai Parlament és a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács elfogadta a feltételességi eljárásról szóló rendelkezést.
2022. február 16.
Az Európai Bizottság elindította a feltételességi eljárást a magyar állam ellen a közbeszerzések terén tapasztalható rendszerszintű szabálytalanságok, az ügyészségi eljárások hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem kapcsán tapasztalható problémák, valamint az uniós források közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi aggályos felhasználása miatt.
2022. április 5.
Az Európai Bizottság elindította a feltételességi eljárást a magyar állam ellen a közbeszerzések terén tapasztalható rendszerszintű szabálytalanságok, az ügyészségi eljárások hatékonysága és a korrupció elleni küzdelem kapcsán tapasztalható problémák, valamint az uniós források közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi aggályos felhasználása miatt.
2022. augusztus 22.
A kormány 17 korrekciós lépést vállalt az Európai Bizottság által azonosított problémák orvoslására.
2022. szeptember 19.
Az Európai Bizottság a feltételességi eljárás keretében elfogadta a tervezett korrupcióellenes intézkedéseket, amelyeket a kormány határozott meg. A Bizottság ugyanakkor azt javasolta a tagállamoknak, hogy amennyiben a vállalt intézkedéseket a kormány nem teljesíti, a Tanács fagyassza be a közbeszerzéseknek leginkább kitett három magyar operatív program támogatásainak 65%-át, valamint minden, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak folyósított uniós pénzt. A kormány 2022. november 19-ig kapott időt a vállalt intézkedések végrehajtására.
2022. november 30.
Az Európai Bizottság úgy értékelte, hogy a kormány által vállaltak nem teljesültek maradéktalanul, így fenntartotta a tagállamoknak a pénzek zárolására tett szeptemberi javaslatát.
2022. december 15.
A Tanács a feltételességi eljárás keretében döntést hozott a magyar támogatások visszatartásáról. A tagállamok miniszterei végül a befagyasztás mértékét 65%-ról 55%-ra mérsékelték. Ezzel ugyan valamennyire pozitívan értékelték, de nem tartották elégségesnek a korrupcióellenes reformokat. Így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásait érintő teljes befagyasztás és az újabb kötelezettségvállalások tilalma is megmaradt.
A Tanács a feltételességi eljárásban hozott döntésével egy időben fogadta el Magyarország Helyreállítási Tervét. Ezt a magyar kormány először 2021 májusában nyújtotta be értékelésre az Európai Bizottsághoz, majd a kapott észrevételek alapján 2022 novemberében adta le a végleges tervét. A tagállamok által elfogadott magyar Helyreállítási Terv végül egy 263 mérföldkövet tartalmazó reformfolyamatot irányzott elő.
A mérföldkövekből 27 úgynevezett „szupermérföldkő”, azaz a terv végrehajtásához előzetesen szükséges reformintézkedés. A szupermérföldkövek tartalmazzák a kormány által a feltételességi eljárás keretében vállalt 17 korrupcióellenes intézkedést, valamint a magyar bíróságok függetlenségének helyreállítását szolgáló igazságszolgáltatási reformokat. A 27 előzetes reformintézkedés megfelelő végrehajtásáig Magyarország nem részesül az uniós helyreállítási eszköz forrásaiból.
2022. december 22.
A Tanács döntéseit követően az Európai Bizottság elfogadta a magyar Partnerségi Megállapodást és Magyarország operatív programjait. A Charta rendelkezéseit ezek végrehajtása során tiszteletben kell tartani, azonban a Bizottság a magyar programok értékelésekor négy területen a Chartában foglalt jogok sérelmét állapította meg:
A tudomány és művészet szabadsága sérül azokon a magyar egyetemeken, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn;
a szexuális kisebbségekhez tartozók emberi jogait sértik a „gyermekvédelmi törvény” (a „propagandatörvény”) rendelkezései;
a magyar menekültügyi rendszer nem biztosítja a menedékhez való jogot az arra jogosultak számára;
illetve a hazai bírósági rendszer nem képes hatékony jogorvoslatot nyújtani a jogsérelmet elszenvedőknek.
2023. december 13.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar igazságügyi reformot, így Magyarország hozzájutott azon uniós forrásokhoz, amelyeket nincsenek zárolva további alapjogi, korrupciós és szakpolitikai problémák miatt.
Az 2021-2027-es uniós költségvetésben rendelkezésre álló támogatások jelentős része azonban továbbra is vissza van tart, valamint a Helyreállítási Alap forrásainak igénybevételéhez is további korrupcióellenes intézkedésekre volna szükség.
